2 Krajcár
1674 KB (min. ph.I.vég) ÉH. 1092 ezüst 0,69 g
I. Lipót kora ( Garami Erika: Pénztörténet 119
old.)
A XVI. végén a térségben Nagybányán tették meg az első
lépéseket a pénz előállításának gépesítésére, egészen addig a pénzeket kézzel,
kalapácsos technikával verték. A pénzverés elve azonban a gépesítés után sem
változott alapvetően: két verőtövet véstek, az alsót egy fatuskóba állították,
a kettő közé tették az izzított fémlapkát, a verőmester pedig egy kalapácsszerű
eszközzel erőteljesen ütötte az érem két oldalát a lapkába . amikor a
nagyméretű pénzek képét kézi erővel már nem tudták a fémlapkára vinni, a felső
verőtövet felvonták , súlyt erősítettek rá, így az „ejtőműként” a korábbinál
sokkal nagyobb erővel zuhant a lapkára. A gépek használatát az új, nehéz
ezüstpénzek verése tette szükségessé. Először vízi energiát használtak a
gépesített, ekkor még hengeres veréshez. Ennél az eljárásnál az elő- és
hátlapot külön-külön vésték hengerre, és a kettő közé helyezett lapkára,
pontosabban fémszalagra erős nyomással préselték az éremképet. Ezt tovább fejlesztve cserélhető pofákat
kellett cserélni. A hengeres verés egyenletesebb külsőt biztosított a
pénzeknek., még ha a henger miatt gyakran kissé elhajlottak is az érmék.
Először Rudolf nagybányai tallérjai készültek ezzel a technikával. I. Lipót
tallérjait és magasabb címletű krajcárjait hengeres veréssel készítették , míg
apró címletei továbbra is a hagyományos kézi veréssel készültek. A gépesítés
ellen a munkájuk elvesztésétől tartva gyakran maguk a verdei munkások
tiltakoztak, gátolva annak elterjedését.
A középkor után újra megjelentek a verde mesterének személyére utaló betűk az
érméken.
Az éremképen ekkoriban (az osztrák) barokk stílus
jegyei jól tetten érhetők. Különösen
szépek a barokk vonalvezetésű magyar címerek és a Madonnák. Jól kivehetők Lipót
arcán a Habsburgok egymás közötti házasságainak következményei : az örökletes
betegségek jelei.
Dr. Sára János: A Habsburg uralkodók kora és
pénzverése Magyarországon
1526-1908 (123 old)
……I. Lipót 1640. június 9.-én Bécsben
született. Apja III. Ferdinánd magyar király , anyja a Habsburgok spanyol
ágából való Mária Anna királylány volt. A család eredetileg papnak szánta,
jezsuita nevelésben részesült. Bátyja, a már királlyá koronázott IV. Ferdinánd
korai halála miatt azonban apját ő követte a trónon. Magyar királlyá 1655.
június 27.-én Pozsonyban választották és koronázták meg. Apja halála után 1657.
április 2.-án lépett a trónra. Német-római császárrá a német birodalmi
választófejedelmek testülete 1658. július 18.-án választotta meg. 1705. május
5.-én halt meg Bécsben
I. Lipót uralkodása idejében a török
nagyszabású támadásokat intézett hazánk ellen. A császári seregek
szentgotthárdi győzelme ellenére Lipót váratlanul Vasváron békét kötött , előnytelen
feltételekkel. Ezt a Wesselényi-féle összeesküvés követte. A törökök további
betörése sem járt sikerrel , a támadás visszaverésének eredményeképpen
felszabadult Buda , majd az egész ország területe a török járom alól. Lipót
abszolutizmusa , az ország területén állomásozó zsoldoskatonák miatti terhek,
valamint a katolikus reakció üldözése elől menekültek nemesek, végvári vitézek
és jobbágyok (bujdosók, kurucok) erdélyi és török területekre. Thököly Imre
szorosan kapcsolódik II. Rákóczi Ferenc szabadságharcához, ami még Lipót
uralkodásának idejében elkezdődött. ……
Lipót államháztartása úgyszólván
állandó jellegű hiánnyal küzdött. Bécs védelme és általában a hadi kiadások tetemes összegeket tettek
ki, amelyeket a tervbe vett, valójában azonban a lényegesen kisebb mértékben realizálódott
adók nem tudtak fedezni. Az államháztartás nagymértékben eladósodott. A
legjelentősebb belföldi hitelező Oppenheimer Sámuel volt. Később külföldi (
holland, velencei, genovai ) bankházaktól is kénytelen volt Lipót nagyösszegű
kölcsönöket felvenni. A pénzügyi hiányok megszüntetésére irányult a
pénzrendszer 1659-ben végrehajtott reformja is. Ennek keretében kezdődött meg a több címletbeli
krajcárverés. A pénzrendszer reformjával kapcsolatban 1659. március 28.-án
kiadott rendelkezés szerint a tallérveretek pénzlába az előzőéhez képest
valamelyest romlott, ami abban nyilvánult meg, hogy az érmék teljes súlyának
változatlanul hagyása mellett színsúlyuk és így finomságuk csökkent. …A
tallérveretek címletköre szűkült, kétszeresnél nagyobb címletű tallér
kibocsátására nem került sor.
Az ezüstpénzek terén a leglényegesebb változás az
előzőekben említett krajcárok kibocsátása volt. Ennek keretében tizenöt-, hat-,
három-, kettő-, és egykrajcárost vertek. Új eleme lett a magyar pénzverésnek a
poltura és a duárius kibocsátása is Továbbra is készült dénár és obolus, a
garasok verése viszont megszűnt. ……
A tizenöt krajcárosnál kisebb címletű (6,3,2,1)
krajcárok éremképei nagyvonalakban hasonlítanak a tizenötkrajcáros rajzaihoz.
Az érmék előlapján az uralkodó mellképe, alul az értékjelzés (a hatkrajcárosnál
római számmal, ezen alul arab számmal ) látható. A hátlapok általában - sugarak
között - a Madonna-képét ábrázolják. Az érmék hátlapján alul helyezték el a
kétrészű, koronás magyar címert is. A hatkrajcárosokból 14, a háromkrajcárosokból 19, a
kétkrajcárosokból mindössze 1, az egykrajcárosokból 12 típusú (illetve
változatú ) érmét vertek.
